Mikor érdemes Radon mérést végeztetni

A radon nagy mennyiségben a ház alatti talajrétegekben keletkezhet, és onnan szivároghat be a lakásba. Mivel a radon nehezebb a levegőnél, ezért az épület alsó szintjein gyűlik össze, ott jelentősen feldúsulhat, és koncentrációja ennek köszönhetően meghaladhatja a javasolt egészségügyi határértékeket.

Egészségünk megőrzésének érdekében fontos, hogy földszinti és alagsori lakásokban végeztessünk radon mérést!

Továbbá fontos vizsgálni azokat a lakásokat, amelyek építéséhez, szigeteléséhez kohósalakot illetve különféle gázszilikátokat használtak fel. Ezek az építőanyagok szintén termelhetnek nagyobb mennyiségű radon gázt!

Kisebb mértékben ugyan, de a különféle márvány burkolatok, munkalapok is hozzájárulhat a lakás légterének radon koncentráció növekedéséhez.

Előzze meg a tüdőrákot!

Védekezzen a radonnal szemben!

Amennyiben csak kis mértékű a lakásban mérhető radon koncentráció, úgy a védekezés legegyszerűbb módja a gyakoribb és tudatos szellőztetés. Ezzel a módszerrel a radon mellett számos más egészségkárosító anyag jelenlétét is jelentősen csökkentheti a légtérben.

Lefekvés előtt és közvetlenül a felkelést követően hozzon létre kereszthuzatot! Szellőztesse ki alaposan a lakást.

Modern nyílászárókkal és külső hőszigeteléssel ellátott lakások beltéri klímáját jelentősen javítja egy hő visszanyerővel ellátott automata szellőztető rendszer beépítése.

A lakások légterében jelenlévő radon gáz jelentős része a talaj és az épület belsejében uralkodó nyomáskülönbség hatására kerül a beltéri levegőbe, majd ott a rosszul szellőző helyiségekben koncentrálódik. Magasabb radon koncentráció esetében a védekezés leghatékonyabb módját az épület alatt kialakított szellőztető csövek megszívásával, illetve a pinceszinten uralkodó légnyomás megváltoztatásával lehet elérni. Ezzel a módszerrel megakadályozhatjuk, hogy veszélyes radon gáz kerülhessen az épület légterébe.

Hasznosnak bizonyulhat továbbá a lakásban található vízvezeték, és csatornarendszer átvezetések, valamint a falak és aljzatok repedések tömítése is.

A radon által okozott egészségkárosító hatás nagy részét a radioaktív bomlás során keletkező és a légtérben található aeroszol szemcsékre rátapadó leányelemek okozzák. Ezek belélegezve rátapadnak a tüdő falára és ott közvetlenül radioaktív sugárzással károsítják a tüdő szöveteit. Jó minőségű beltéri légtisztító készülék használatával jelentősen csökkenthetjük ezt a kockázati forrást is.

Egészségügyi határértékek

Svédországban már az ötvenes évek óta mérik a lakóépületek radon-koncentrációját. Az aggodalom oka a radon gáz bizonyított rákkeltő hatása.


A WHO (Egészségügyi Világszervezet) zárt lakóterekben mérhető 200-600 Bq/m3 közötti éves átlagértékek esetében javasolja a beavatkozást, a lakótér radon-koncentrációjának csökkentését.

Egyes országok azonban ennél jóval szigorúbb egészségügyi határértékeket vezettek be.
Igen érdekes, hogy Svédországban 70 Bq/m3 koncentráció felett már kötelezővé teszik a radon-koncentrációjának csökkentését, 200 feletti átlagértékeknél pedig lakhatatlanná nyilvánítják az épületet!

Mit is jelen ez pontosan?
Tehát a WHO javaslata alapján amennyiben az érintett szoba egy köbméter levegőébenen másodpercenként több mint 200 radioaktív radon atom bomlása játszódik le, úgy azt különféle intézkedésekkel csökkenteni kell!

A lakásokban mérhető radon-koncentráció éves világátlaga 40Bq/m3.


A radon már régóta szedi áldozatait
A 17. században a magas radon koncentrációjú bányákban dolgozó bányászok közel 80-90 százaléka egy akkor még ismeretlen tüdőbetegségben, a tüdőrákban halt meg.

A radon egészségkárosító hatása

A radon számlájára írható egészségkárosodást, sugárterhelést döntő részben kb. 98 %-ban nem közvetlenül maga a radon okozza, hanem annak rövid élettartamú bomlástermékei.
A radon egy radioaktív nemesgáz. Ennek köszönhetően nem lép kölcsönhatásba más atomokkal. A szoba légterében jelenlévő radont nemesgázként belélegezzük, majd egyszerűen kilélegezzük.


Mi okozza a bajt?
A radon mint természetes radioaktív elem, alfa bomlása során úgynevezett leányelemeket hoz létre. Az így megszülető szintén radioaktív fémizotópok, azonban már képesek ráülni a levegőben lebegő parányi porszemekre, aeroszol szemcsékre ( pl. dohányfüstre ) és így mint egy szállítóeszközként használva azokat, bekerülve a tüdőbe képesek annak falán megtapadni.
A tüdő hámrétegéhez hozzátapadt radioaktív részecskék további bomlásuk során így már közvetlen közelről képesek igen erős alfa sugárzással bombázni a sejteket és azokban komoly károsodásokat előidézni. A sugárzás által okozott sérülés átterjedhet a szomszédos sejtekre is, és így már viszonylag kis mennyiségű radioaktív sugárzás is képes kiterjedt szövetkárosodást, tüdőrákot okozni.

A radon egészségügyi kockázata

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) besorolása szerint a radon gáz, a dohányzást követő második leggyakoribb oka a tüdőrák kialakulásának!

Egyes tanulmányok szerint minden tizedik tüdőrákos megbetegedés a radon számlájára írható.
Talán ez egy kicsit túlzásnak tűnhet, de nem árt tudni, ha egy nem dohányzó ember 1000 Bq/m³ radon koncentrációjú lakásban él, az ugyan akkora kockázatot jelent a tüdőrák kialakulására mint az aktív dohányzás.


Az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet becslése szerint, hazánkban akár évi 400 ember halálát is okozhatja a lakásokban jelenlévő radon gáz. Egyes kutatók véleménye szerint azonban a radon gáz és bomlástermékei más egészségkárosító hatásokkal közösen akár jóval több halálesetet is okozhat évente. Amennyiben a nyugati statisztikákat vesszük figyelembe úgy ez akár évi 800 áldozatot is jelenthetne.

A dohányfüst és a radon halálos párost alkot
Kevesen tudják, hogy a radon gáz és a cigarettafüst halálos párost hozhat létre.
Egyes kutatók szerint a cigarettafüst a radon káros hatásait akár 1500 %-kal is növelheti!
A radon és cigarettafüst kombinációja nem csak a dohányzóra, hanem minden jelenlévőre egyformán veszélyes. Rákkeltő párosuk a cigaretta elszívása után akár órákig is fennmaradhat, így a nem dohányzókra is komoly veszélyt jelenthet.

Radon + elektroszmog + dohányfüst = tüdőrák.
Lehet-e még ennél is rosszabb? Igen.
Tanulmányok rámutatnak, hogy magas elektroszmogban a radon és bomlástermékei akár 18-szorosan képesek koncentrálódni. Tehát, amennyiben magas elektroszmogban, mondjuk számítógépek, elektromos berendezések közelében dohányzik valaki és az adott helyiségben magas a radon gáz koncentrációja, úgy komoly veszélybe kerülhet egészsége. Érdemes kockáztatni?

Folytatás...

Hogyan kerül radon a lakásba?

A radon gáz különböző koncentrációkban minden lakás légterében jelen van.

Radon a talajból
Elsődleges forrásként a talaj felső rétegeiben jelenlévő radon a nyomáskülönbségek hatására, beszivárog az épületekbe, és ott feldúsul. A talajból beszivárgó gáz elsősorban az épületek alsóbb részeiben gyűlik össze. Pincék, szuterének, földszinti szobák légterében magasabb a koncentrációja, de másodlagos forrásokból a magasabban fekvő helyiségekbe is bejuthat. Ilyen másodlagos radon források lehetnek a különféle építőanyagok, a főzéshez használt földgáz, de zuhanyozás közben a csapvízből is kiválhat.


Geológiai törésvonalak
A talajban lévő radon, csak a felsőbb rétegekből (1-2m) képes nagy mennyiségben kiszivárogni. Mélyebb rétegekből mielőtt feljuthatna a felszínre, aránylag rövid felezési ideje miatt már elbomlik. Geológiai törésvonalakban és repedésekben gazdag területeken viszont már képes a mélyebb rétegekből is a felszínre kerülni illetve az épületekbe bejutni.

A geológiai törésvonalakat a radiesztézia tudománya is különösen veszélyesnek tartja.Elsősorban daganatos megbetegedésekkel hozzák összefüggésbe. A radonnal kombinálva elsősorban tüdőrák kialakulását segítheti elő.


Radon az építőanyagokbó
Kohósalak, gázszilikát,márvány, stb
A talajon kívül egyes magas rádium-226 izotóp tartalmú építőanyagok is komoly radon forrásként jöhetnek számításba! Ilyen sugárzó anyag lehet például a széntüzelésű erőművekből származó pernye, illetve salak, valamint az ezekből előállított különféle építőanyagok, falazó blokkok.

Mi is a radon?

A radon egy természetes színtelen, szagtalan, radioaktív (egészségre káros) nemesgáz. Biztonságosnak hitt otthonaink, gyerekszobák, hálószobák állandó lakója.


A zárt terekben belélegzett radon gázt, a tüdőrák kialakulásának, a dohányzást követő második legveszélyesebb kiváltó okaként tartják sztámon. A szervezetünket érő természetes eredetű radioaktív sugárterhelés közel 50%-át okozza. A talajban és egyes rosszul megválasztott építőanyagokban jelenlévő rádium atomok természetes bomlásterméke. A talajból kilépve szabad levegőn gyorsan felhígul, így teljesen veszélytelen, azonban lakások, épületek zárt tereiben képes jelentős mértékben feldúsulni és így az ott tartózkodók egészségét veszélyeztetni! Igazi veszélye abban rejlik, hogy érzékszerveinkkel észrevehetetlen, és így tudtunkon kívül károsítja tüdőnket. Lakások levegőjében, különböző mennyiségekben mindig jelen van. Kimutatása csak műszeres vizsgálatokkal lehetséges.